Garancia és szavatosság

Minden javított alkatrésznek, az általunk javított részére teljeskörű garanciát vállalunk. Fontos, hogy a javított alkatrészeket átvételkor munkatársunkkal ellenőrizzék! Az alkatrész megrendelőlapot, az alkatrész átvételéig őrizzék meg! Bontott és új alkatrészeket átvételkor munkatársunkkal ellenőrizzék! A garanciális idő minden javított alkatrészre értendő, amely nem vonatkozik a külső behatás miatt keletkezett újboli sérülésre. Ez az idő a törvényben előírt 6 hónap. Hozott alkatrészekre nem terjed ki a cég szerelésigaranciája, csak a saját áruinkra.
 
 

Mi a különbség a szavatosság és jótállás között?

 

Minőségi kifogás esetén szavatossági, illetve jótállási igény érvényesíthető. Ez utóbbit a köznyelvben garancia néven szokták emlegetni. Szavatosságnál és jótállásnál ugyan azokat az igényeket lehet érvényesíteni (javítás, csere, árleszállítás, elállás a szerződéstől), az eltérés abban van, hogy az eladó mennyi ideig köteles helytállni, illetve kit terhel a bizonyítási kötelezettség.
A jótállás kedvezőbb a fogyasztó számára a szavatosságnál, mert a jótállási idő (1 év) alatt nem neki kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodásban, hanem a kereskedőnek. Míg szavatosságnál – fogyasztói szerződés esetén – ez csak a vásárlást követő hat hónapon belül van így, utána megfordul a bizonyítási teher.
Jogszabály határozza meg, hogy melyek azok az új, tartós fogyasztási cikkek, amelyekre kötelező jótállást vállalni. Amennyiben nincs a termékre jótállás (mint például a lábbelikre) vagy az már eltelt, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni.
 
 

Mikor nem lehet szavatossági (jótállási) igényt érvényesíteni?

 

A fogyasztó nem érvényesíthet szavatossági (illetve jótállási) igényt, ha
• a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, illetve
• a hiba az általa adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy a kötelezett az anyag alkalmatlanságára figyelmeztette.

A jogszabály előírja, hogy minőséghibás vagy csökkent értékű áruk értékesítése esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi hibáról, amely miatt leértékelték. Emiatt utólag nem élhet reklamációval a fogyasztó, de más miatt igen. Tehát, ha a színhiba miatt leértékelt lábbeli sarka leválik, akkor hibás teljesítésről van szó.

A felelősség csak abban az esetben kizárt, ha a jogosult a szerződés megkötésekor a hibajelenség okával is tisztában volt. Ha valaki úgy veszi meg a terméket, hogy ismeri ugyan a hibát, de az már nem ismeri fel, hogy az milyen jelentőséggel bír, akkor az eladó felelőssége fennáll.
 

 

Kivel szemben lehet szavatossági/jótállási igényt érvényesíteni?

 

A minőségi kifogás intézéséért a forgalmazó – tehát az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza – a felelős.
Amennyiben a fogyasztó javítást szeretne, akkor fordulhat közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálathoz is, minden más esetben viszont a forgalmazóhoz kell fordulni. Természetesen javítás esetén is választhatja azt a fogyasztó, hogy a vásárlás helyszínére viszi vissza a terméket, ekkor a kereskedőnek kell továbbítania a terméket a szervizbe.
 

 

Mennyi időn belül lehet szavatossági/jótállási igényt érvényesíteni?

 

Jótállás: Az új tartós fogyasztási cikkekre a jogszabály egy éves jótállási határidőt ír elő, amely az átadás, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal (így például egy évnél hosszabb jótállási idő) a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. Tehát ebben a forgalmazónak nem elegendő a jogszabály által előírt minimumot biztosítani.

Szavatosság fogyasztói szerződésnél: Főszabályként két év az elévülési határidő, ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
Ha a fogyasztó menthető okból nem tudja érvényesíteni az igényét, így például, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az elévülési időn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év, amely azonban már jogvesztő.

Kötelező alkalmassági idő: A lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épületek, személygépkocsi tárolók, igazgatási és irodaépületek, szociális, egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületek, valamint ellátó és szolgáltató épületeket alkotó helyszínen készített vagy előregyártott szerkezetek és berendezések (épületszerkezet) és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékek és anyagok esetén a jogszabály ún. kötelező alkalmassági időt határoz meg (öt, illetve tíz év), mint három évet meghaladó szavatossági igényérvényesítési jogvesztő határidőt. Ilyen esetekben a szavatossági igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó.

Nem számít bele a határidőkbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A határidő a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.
 

 

Mennyi időn belül kell bejelenteni a reklamációt?

 
A fogyasztó a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kereskedővel közölni. A jogszabály fogyasztói szerződések esetében megállapít egy kéthónapos határidőt, amelyen belül a kifogásközlés kellő időben megtettnek minősül.
 
Amennyiben később jelenti be valaki a hibát, az még önmagában nem jár jogvesztéssel, de a késedelmes közléssel okozott károkat meg kell téríteni.
 
A kifogás - eltérő rendelkezés hiányában - bármely alakban közölhető, tartalmi megkötés sincs, elegendő azoknak a tényeknek a felsorolása, amelyekből alaposan következtetni lehet a hibás működésre vagy az alkalmatlanságra.
 

 

Milyen igényeket lehet érvényesíteni hibás teljesítés esetén?

 

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó
a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
b) Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének (megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül) nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes vételárat.
 

 

Vonatkoznak-e speciális rendelkezések a három munkanapon belül bejelentett reklamációra?

 
A jótállás alá tartozó termékek esetében, ha a fogyasztó a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut - amennyiben van ugyanolyan árucikke - előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni. Ha az azonnali csere azért nem lehetséges, mert a fogyasztási cikk átmenetileg nincs a forgalmazó üzletében vagy raktárában, akkor itt is irányadó az, hogy a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
 

 

Hányszor lehet javítani egy terméket?

 
A jogszabályok nem határozzák meg, hogy hányszor kell elfogadni a fogyasztónak, hogy javítják a terméket, mielőtt kicserélnék, vagy azt, hogy hány csere után lehet kérni a vételár visszatérítését. A bírói gyakorlat szerint a kicserélés iránti igényt általában nem alapozza meg az első sikertelen javítás, az elállás jogával pedig csak végső esetben lehet élni. Nem hivatkozhat érdekmúlásra a fogyasztó, ha a hiba kijavítható, és a kötelezett vállalja is a kijavítást megfelelő határidőre. A jelentős költséget igénylő és rövid idő alatt ki nem javítható hiba viszont általában megalapozza a jogosult elállási jogát.
 

 

Szabályosan jár-e el a kereskedő, ha azt kéri, hogy a fogyasztó térítse meg a különbözetet, ha a kicserélt dolog vételára időközben magasabb lett?

 
Nem. Nem lehet arra hivatkozni, hogy a kicserélt dolog vételára időközben magasabb lett, ezért a fogyasztó térítse meg számára a különbözetet, illetve nem kérheti értékkülönbség megtérítését egy új alkatrész vagy tartozék beépítése miatt sem.
 

 

Mennyi időn belül kell elvégezni a javítást, illetve a cserét?

 
A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
 
Jó tudni, hogy nem lehet utólag érdekmúlásra hivatkozni, ha a javítás határidőn belül nem készült el, de határidőn túli javítást érdekmúlásra történt hivatkozás nélkül átveszi valaki, és ezt követően a dolgot hosszabb időn át használja.
 

 

Kell-e cserekészüléket biztosítani a javítás idejére?

 
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a kereskedő/szerviz nem köteles cserekészüléket biztosítani a javítás idejére, csak ha önként vállalta.
 

 

Kártérítési igény

 
Hibás teljesítés esetén a fogyasztó nemcsak szavatossági, illetve jótállási igényt érvényesíthet, de kérheti a hibás teljesítéssel okozott kára megtérítését is. A szolgáltatott dolog hibái következtében személyi (emberi élet, egészség, testi épség sérül), és dologi károk (károsodnak más vagyontárgyak) keletkezhetnek, illetve gazdasági kiesés (elmaradt haszon) és vagyoni érdeksérelem is jelentkezhet a hibás teljesítés további következményeinek elhárítása, az érdeksérelem enyhítése érdekében felmerült kiadások (költségek) révén. A kártérítés elsősorban a vagyoni érdeksérelem (tehát a hibával összefüggésben, de azon kívül keletkező hátrány a jogosult vagyonában) orvoslására alkalmas.
 
 

A javító és karbantartó szolgáltatások kötelezõ jótállása
 

Az egyes javító-karbantartó szolgáltatások kötelezõ jótállását 2004. szeptember 1-étõl a 249/2004. (VIII.27) Kormány rendelet szabályozza. 

A szabályozás az egyes javító-karbantartó szolgáltatások nyújtása esetén a fizetendõ bruttó díjtól függõen jótállás vállalását, valamint jótállási jegy kiállítását teszi kötelezõvé. A jótállás idõtartama 6 hónap. Ettõl eltérni a fogyasztó hátrányára nem lehet.

A jótállás kezdete a termék fogyasztónak történõ átadásakor, illetve ha a termék jellegétõl függõen beüzemelést kell elvégezni, úgy a beüzemeléstõl kezdõdik.

 A rendelet nem tesz különbséget abban, hogy a szolgáltatás díja milyen összetevõkbõl áll, vagyis a felhasznált anyagok, alkatrészek árát, a munkadíjat, és az általános forgalmi adót is figyelembe véve kell a jótállási kötelezettséget megállapítani és a jótállási jegyet kiállítani.

A rendelet a következõ szolgáltatások nyújtása esetén teszi ezt kötelezõvé:

  • Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások

  • Háztartási gépek és készülékek javítása

  • Barkács- és kerti szerszámok javítása

  • Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása

  • Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása

  • Gyógyászati segédeszközök javítása

  • Telefon- és telefax-berendezések javítása

  • Hangszerek javítása

  • Órák javítása.

Ha a fogyasztónak az elvégzett szolgáltatással szemben minõségi kifogása van, akkor a szolgáltató arról jegyzõkönyvet köteles felvenni, melynek tartalmaznia kell:

  • a fogyasztó nevét, címét,

  • a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

  • az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,

  • a dolog átadása vagy az üzembe helyezés idõpontját,

  • a hiba bejelentésének idõpontját,

  • a hiba leírását,

  • a kifogás rendezésének módját.


Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétõl eltér, ennek indokolását a jegyzõkönyvben meg kell adni. 

A vállalkozó a kifogásolt terméket kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni.
Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat,  (gyártási, azonosítási szám, stb.) a dolog átvételének idejét és azt az idõpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.  

Azokban az esetekben, ha véleménykülönbség alakul ki a fogyasztó és a szolgáltató között a minõségi kifogás megítélésében, úgy a fogyasztó panasszal fordulhat a Békéltetõ Testülethez, ahol a két fél között szakmailag jól felkészült tanácstagok vizsgálják meg a kialakult vitát, és attól függõen, hogy a Tanács határozatához alávetési nyilatkozatot tesz-e a szolgáltató, hozza meg határozatát, vagy ajánlását a vita rendezésére.

A Békéltetõ Testület a vitákat fõként szakmai szempontok alapján vizsgálja. A szolgáltatók, az eddigi tapasztalatok alapján, elõzetesen nem szívesen tesznek alávetési nyilatkozatot, pedig azzal a fogyasztók bizalmát nyerhetnék el, hiszen egy szolgáltatás megrendelésénél a megrendelõ szívesebben fordul olyan vállalkozáshoz, akirõl tudja, hogy az tevékenységéért egy szakmai szervezet elõtt is vállalja a felelõsséget.